Valljuk be őszintén, nem ezért a látványért fogjuk szeretni Hangzhou-t. 

Nehezen tudnám megfogalmazni, milyen érzések uralkodtak el rajtunk, amikor megpillantottuk az Eiffel-tornyot. Első pillanatra az öröm, hogy európai stílusjegyeket látunk. Aztán a döbbenet, hogy alig vannak az utcán, a lakások egy része lakatlannak tűnik és minél közelebb kerültünk egy-egy épülethez, szoborhoz, annál kevésbé magasztos jelzők jutottak az eszünkbe arról, aki ezt ide kitalálta Azt hiszem, ezt a helyiek is így gondolják. 

Messziről nézve a bájos, virágos ablakok szemet gyönyörködtetőek, közelről csúf művirágokká változnak. Üdítő látni az Eiffel-tornyot, ha sikerülne eltüntetni azt a sok emeletes házat, ami körbe veszi. Aranyosak a kis boltok, ha többségük nem üresen állna. Szívet melengető a Haussmann-stílusú házak látványa, de furcsa rajtuk a kínai felirat  Szépek a stukkók és reliefek, de belerondít a képbe a száradó ruhák elmaradhatatlan kavalkádja.

Néhány konkrétum az itteni Párizsról:

A kínai Eiffel-torony 108 m magas és egy kb. 30 km2 területű párizsi stílusú - Tianducheng - városrész veszi körül. 2006-ban készült el, kb. 10.000 ember számára biztosítva otthont. Ami a papíron működött, a valóságban kevésbé, szellemvárosnak hívják a területet a maga 2-3.000 lakosával. 

Valóban olyan érzése volt az embernek, mintha evakuálták volna Párizst. Talán a működő szökőkutak látványa tompította volna a negatív benyomásokat. Tavasszal újra megpróbáljuk! :-D

​

2018. februárs