Barcelonát egy májusi hétvégén fedeztük fel, sok évvel ezelőtt. A város pont olyan volt, mint amire számítottunk: élettel teli, színes, vidám, gondokat feledtető.
Múltjában kelták, rómaiak, nyugati gótok, mórok és Habsburgok is feltűnnek. A történelem viharai után 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját és az autonóm közösség székhelye Barcelona lett.
Barcelona nincs Gaudi nélkül. De ki is volt Gaudi? Egy katalán építész, akinek a tanulmányaira nagy hatással volt John Ruskin, a mór és a gótikus stílus, valamint az arab és a perzsa kultúra. Stílusát és munkásságát legjobban egy valamikor tett kijelentése összegzi: "Az egyenes az emberé, a görbe Istené." Az organikus építészet képviselője, amit ma katalán modernizmusnak is neveznek. Mint oly sok, korát megelőző művész esetében, az ő alkotásai is sokáig feledésbe merültek, míg napjainkban már kihagyhatatlan látnivalói a városnak. Épületei közül 7 felkerült az UNESCO Világörökség listájára: Casa Vicens, Güell-park és Palota, a Güell-család kriptája, Casa Batillo, Casa Mila, Sagrada Familia.
A Casa Mila vagy La Pedrera egy 5 emeletes bérház, melyet egy gazdag textilgyárosnő és férje részére épített Gaudi, tervek nélkül, néhány vázlat alapján. A Mila család az 1. emeleten lakott, alul garázsok és istállók kaptak helyet. Az épület homlokzata durva kidolgozású, barlangra emlékeztet, hullámzását az erkélyek túlburjánzó növénymotívumai törik meg. Gaudi gondolt a későbbi szállodává átalakításra is, és a lakások közé áthelyezhető falakat tervezett.
A tetőterasz nem csak a kilátás miatt érdekes. Fent non-figuratív plasztikák sora található - a kémények is szoborszerűek - , felületük cementhabarccsal, kerámiával és márvánnyal burkolt.
A La Pedrera-tól nincs messze Gaudi másik híres lakóháza, a Casa Batilló, a Csontok-háza. Homlokzata szintén nélkülözi az egyenes vonalakat és Barcelona szentjének tisztelegve, sárkányölő Szent Györgyre utaló asszociációkat látunk az épületen. A falakat borító mozaikok halpikkelyek hatásúak, az erkélyek csontokat formálnak, a tetőn lévő kis torony a kereszttel pedig a kardot szimbolizálja
A Csontok-háza mellett áll a Casa Amatller, melyet nem Gaudi, hanem Josep Puig i Cadafalch tervezett, és modernista korszakának egy darabja. A hagyományos katalán kúriákra hasonlító ház német és holland stílusjegyeket mutat.
Barcelona híres főutcája a La Rambla. A platánokkal szegélyezett sugárút egészen a kikötőig vezet és a végén a Kolumbusz-emlékmű magasodik. A 60 méter magas korinthoszi oszlopot Kolumbusz Kristóf olasz felfedező emlékére állították. Az oszlop tetején Kolumbusz nagy bronzszobra áll, a tenger felé tekint. Az oszlopot Európa, Amerika, Ázsia és Afrika, valamint a felfedezés korának híres alakjait ábrázoló faragványok díszítik. Az épület érdekessége, hogy a belsejében egy lift található, amely felviszi az oszlop tetejére, ahol lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhetünk.
A Port Vell kikötő fejlesztését az 1992-es Olimpiai Játékok előtt kezdték meg. A projekt sikeres lett, mert a város egyik turisztikai és kulturális központjává vált.
A következő napunkat a Montjuïc-hegyen kezdtük. A kikötőből az 1931. óta működő felvonóval mentünk fel. A hegy a nevét egy régi zsidó temetőről kapta (Zsidó-hegy). A domb kiemelkedő jelentőségű épülete a Montjuïc-kastély, amely a 17. században épült katonai erődítménynek. Fontos szerepet játszott Barcelona 1705-ös ostrománál, valamint a spanyol örökösödési háborúban is. Később a kastélyt lebontották és teljesen újjáépítették. A 19. században börtönként és kivégzőhelyként szolgált.
A domb mikroklímájának köszönhetően a kaktuszok és örökzöldek paradicsoma és tökéletes kilátópont is.
A lábánál áll az 1929-es Világkiállításra épült palota, ami 1934. óta a Katalán Nemzeti Szépművészeti Múzeum - MNAC - (Museo Nacional d’ Art de Cataluna) otthona.
A közelében található a Las Arenas, melyet 77 éven át bikaviadalok helyszíneként használtak. 2011-ben Richard Rogers építész tervei alapján kereskedelmi központtá alakították át. Érdekessége, hogy a tetőteraszáról 360°-os panoráma nyílik a városra.
Gaudi mellett Barcelona legalább olyan híres "nevezetessége" az FC Barcelona focicsapat és természetesen a klub Camp Nou stadionja. Európa legnagyobb stadionja 1957. szeptember 24-e óta várja a futball szerelmeseit. 99.000 ember befogadására alkalmas, és a focimeccsek mellett koncerteket is rendeztek a falai között.
A város ikonikus jelképe és Gaudi talán leghíresebb alkotása a La Sagrada Familia. Az építkezés 1882-ben kezdődött el és a mai napig nem fejeződött be. A bazilikának 18 tornya lesz: 12 az apostolokat, 4 az evangelistákat, 1 Szűz Máriát, a legmagasabb pedig Jézus Krisztust szimbolizálja. A magassága a tervek szerint 170 méter, ami kb. egy méterrel alacsonyabb Montjuic-dombnál. Gaudi azt vallotta, hogy az ember építménye nem lehet magasabb Isten teremtményénél. A bazilika nem csak kívül tobzódik a díszítésben, a belső tér is káprázatos. Olyan, mintha egy hatalmas erőben sétálnánk, ahol az ólomüveg ablakok egész különleges szín-és fényjátékot eredményeznek.
Az építészet remekműve után a zöldségek és gyümölcsök tobzódásának lehettünk tanúi a híres La Boqueria piacon, amely a La Rambla egyik leghíresebb látnivalója.
Az utolsó nap a Güell-parkban kezdtünk az El Carmel-hegyen. A park Eusebi de Güell üzletemberről kapta a nevét, és az eredeti elképzelés alapján egy parkos kertvárosi rész kialakítása volt a cél.
Akárcsak egy Hieronymus Bosch festménynél, itt is minden lépésnél újabb és újabb részletet veszünk észre. Hosszú órákat eltöltve a parkban is lesz egy újabb szeglet, amit még nem fedeztünk fel.
Utolsó megállónk a Tibidabo-hegyre vezetett. Az 512m magas hegy a városból mindenhonnan látható és fordítva: 360°-os panoráma vár ránk a tetején. A feljutás a Tibidabo-siklóval a legérdekesebb. Az út nem hosszú, de igazán látványos.
A hegy tetején egy kis vidámpark fogadja a látogatót, illetve az Iglesia del Sagrat Cor templom. Mindkettő meglepő, de ezt Barcelonában már megszoktuk. A vidámpark a körhintával visszarepít bennünket az időben, a templom pedig a párizsi Sacré-Coeur-t idézi meg.
Barcelona a meglepetések és apró részletek városa lett számunkra. Mintha kincset kerestünk volna, és a keresés közben lépten-nyomon meglepő felfedezéseket tettünk. Szerettük utazásunk minden pillanatát.
Utazás: 2016. május
Bejegyzés: 2024. május
Kommentare